Karcagon a múzeum alapításának gondolata először mintegy 90 esztendeje, 1906-ban merült fel. Az akkori – főképpen a helyi értelmiségtől kiinduló - kezdeményezés jeles támogatóra talált Györffy István, a kiváló néprajzkutató személyében. A két világháború között, a kezdeti felbuzdulás eredményeként nagyszámú – elsősorban néprajzi – tárgy került a gyűjteménybe, amely sajnos a II. világháború során elpusztult.
A háborút követően 1950-ben megkezdődött a múzeum újjászervezése. E munka eredményeként jött létre 1952-ben a karcagi múzeum, amely Péter László igazgató javaslatára felvette a város neves szülötte, Györffy István nevét.
1968-ban a település közepén álló, az 1830-as években klasszicista stílusban épült Bogdi-Papp kúriába került a gyűjtemény. Az épület felújítása miatt csupán 1973-ban nyílhatott meg az állandó kiállítás, a Nagykunsági krónika. A Györffy István legismertebb és legtöbbet kiadott könyvével azonos című kiállítás közel harminc évig állott. A múzeumban 1984-ben, névadója születésének centenáriuma alkalmából Györffy István, a magyar nép tudósa című állandó kiállítás nyílt. Ez utóbbi korabeli fényképek és tárgyak segítségével mutatja be a kiváló etnográfus életútját, illetve főbb kutatási területeit.
2000. év augusztusa óta látogatható a Nagykunsági króniká-t felváltó A kunok évszázadai című új állandó kiállítás, mely a kunok és a Nagykunság történetét, életmódját, illetve annak változásait tekinti át.

A múzeum gyűjteményei

A hat teremből álló kiállítótér első termében tablók, illetve nagyméretű térképek, kinagyított fényképek ismertetik meg a látogatót a kun nép eredetével. Nyomon követhető vándorlásuk Belső-Ázsiától egészen a Kárpát-medencéig, a Kötöny vezette népcsoport első megtelepedése, a kunok kivonulása. Újbóli, immár végleges letelepedésükre a karcagi régészeti ásatások során előkerült leletek utalnak
A második terem a Nagykunság, illetve a Jászkunság egykori területét, valamint a vízjárta nagykunsági terület arculatát mutatja be. Itt láthatók a korai haszonvételek: a pákászat, illetve a réthasznosítás, rétgazdálkodás, valamint a réti halászat különböző eszközei: a tapogatók, varsák, különböző hálótípusok, a vesszőből font vagy deszkából összeállított csónak alakú haltartók.
Dokumentumok segítenek megismerni a Jászkun Kerület és Karcag város fejlődésében igen fontos szerepet játszó redempciót előidéző körülményeket, illetve e folyamat hatását. Itt látható a földváltók névsorát tartalmazó Liber Fundi (Földkönyv) is.
A harmadik teremben az állattartással, főképpen a szilajtartással ismerkedhet meg a látogató. A pásztorkodás eszközanyagából elsősorban az állatjelöléshez, illetve tereléshez, őrzéshez használt eszközök: billyogzók, karikások, juhászkampók a különböző csengők, kolompok, kutyanyakörvek, fa- és vasbéklyók, buzogányok, pásztorkészségek, borotvatokok láthatók.
Nagyméretű diorámában kaptak helyet a főzőkarám, amelyben a pásztorok főzéshez használt jellegzetes tárgyai, eszközei tekinthetők meg: a szolgafa a bográccsal, a folyadéktartó csobán, evőeszközök, illetve az ülőalkalmatosságként szolgáló lókoponya. Ugyancsak itt látható az egykori szilaj pásztorok viselete.
A negyedik terem a Nagykunságra jellemző tanyarendszert, annak alakulását, fejlődését mutatja be. Az ősi nagykunsági tanya, az egy helyiségből álló pitaról volt, amelyből a későbbi több helyiséges tanyák kialakultak. (A nagykun tanya előzményei már a XVIII. század elején létrejöttek, nagyarányú fejlődésük azonban a redempció után következett be.)
Az ötödik terem tárlóit a földművelés különböző folyamatainak eszközanyaga foglalja el. A Nagykunság területén a legáltalánosabb, legjellegzetesebb foglalkozás és fő jövedelmi forrás elsősorban az állattenyésztés volt. A földművelés kezdetben csak a házi szükséglet kiegészítésére korlátozódott. Később, a vasút megépítésével kapott nagyobb szerepet a szemtermelő gazdálkodás, de az újabb növényfajták megjelenése is erre az időszakra esik. Az itt bemutatott tárgyi anyagból a szántás, vetés, boronálás, hengerezés hagyományos eszközanyaga és munkafolyamatai; valamint az aratás, a Nagy Magyar Alföld jellegzetes szemnyerési módjának, a nyomtatásnak eszközei és a szemtárolás módozatai ismerhetők meg.
A kiállítás utolsó termében kaptak helyet a Karcag város és a Nagykunság XVIII–XX. századi történetével kapcsolatos dokumentumok. Itt kaptak helyet az egykor jelentős karcagi kézművesség dokumentumai mellett – többek között – a céhremekek is.

Állandó kiállítások:

• A kunok évszázadai
• Györffy István, a magyar nép tudósa

Kántor Sándor Fazekas Ház
5300 Karcag, Erkel Ferenc u. 1.
Internetes elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Györffy István Nagykun Múzeum

Nyitvatartás:A téli időszakban zárva

Nagykunsági Tájház
5300 Karcag, Jókai u. 16.
Internetes elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Györffy István Nagykun Múzeum

Nyitvatartás: A téli időszakban zárva.