Kunszentmárton

Fekvése

A Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Teljesen sík területen, az Alföld nagytájon belül, a Közép- Tisza-vidék és a Maros- Körös-köze kistáj találkozásánál helyezkedik el. A Tiszazug központja. A Tiszazug az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép- és kisfalvas övezettel.

Története

A 13. század elején íródott Váradi Regestrum említi először, Marton néven. Később a kunok birtokához tartozott. 1807-ben városi rangot és vásártartási jogot kapott.
A 18-19. században a Nagykun kerület székhelye volt.
Kunszentmárton 1950-ben átvette Szolnok megye legdélibb részének járási székhely szerepét Tiszaföldvártól, és a járások megszűnéséig, 1983-ig töltötte be azt.

Látványosságok

Kunszentmárton idegenforgalma két pilléren nyugszik: a Körös folyó adta természeti környezet és a rendezvények gazdag sorozata.
A város mellett húzódó Hármas Körös és ártere a Körös-Maros Nemzeti Park része. Védett növény és állatvilága igen gazdag, mely a szakemberek részére kimeríthetetlen kutatási területet biztosít.
A városban néhány műemlék jellegű épület is található. A település barokk római katolikus templomát (Szent Márton), amely a város legszebb épülete, 1781-1784 között építettek. Szintén műemlék jellegű épület még a felső temetői és alsó temetői kápolna, a zsinagóga és a Szentesi úti szélmalom.