Szolnok városban található a Damjanich János Múzeum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága központja. Gyűjtőterülete: régészet, természettudomány, néprajz, képzőművészet, iparművészet, numizmatika, történettudomány, irodalomtörténet gyűjtőkörben Jász-Nagykun-Szolnok megye egészére kiterjed. Alapításának éve 1933, ekkor hozta létre Dr. Balogh Béla gimnáziumi tanár Szolnok Város Közkönyvtárát és Múzeumi Gyűjtőhelyét. Az intézmény 1952-ben kapott helyet a város főterén álló szép, klasszicista épületben, az egykori Magyar Király Szállóban. A műemléképület teljes rekonstrukciója 1996-ra fejeződött be, s erre az évre elnyerte „Az év múzeuma” címet. Itt őrzik a megye teljes régészeti, képzőművészeti és a legnagyobb néprajzi valamint történeti gyűjteményét. A gyűjtő-, kiállító tevékenység mellett komoly kutatómunka folyik az intézményben, melyet mintegy 50 ezer kötetes szakkönyvtár segít elő. Az épületben négy állandó kiállítás látható, ezek mellett időszaki kiállítások fogadják a látogatókat. Nyaranta a hangulatos díszudvar ad helyet szabadtéri kulturális programoknak. A Damjanich János Múzeum kiemelkedő szakmai és kiállítási eredményei elismeréseképpen 2005 májusában – az országban mind ez ideig egyedülálló módon – másodszor is megkapta „Az év múzeuma” kitüntető címet. A Damjanich Múzeum reprezentatív kiállítócsarnoka a Tisza partján álló volt zsinagóga épületében lévő Szolnoki Galéria, mely teljes felújítása után 2005-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Szolnokon található még a Tabáni Tájház is, mely a városrész eredeti hangulatát őrzi.
Állandó kiállítások:
Régészeti:Vendégségben őseink háza táján
Néprajzi:Népélet a Közép-Tisza vidéken és Mesterségek művészete
Történeti: Városi polgárok a századelőn
Képzőművészeti: Szolnoki képtár
Régészeti kiállítás
A Vendégségben őseink háza táján az ember közvetlen környezetének, a lakóháznak a változásait kíséri végig az őskőkortól a török kor végéig. A valósághoz képest kétharmados kicsinyítésben láthatók a középső kőkor kis vadász közösségének sátorszerű kunyhója, az első élelemtermelők majd a bronzkori telepesek nyeregtetős paticsfalú házai, vaskori és népvándorlás kori elődeink földbe mélyített kis viskói. A korabeli eszközök, használati és berendezési tárgyak a régmúlt hétköznapjait idézik. A háztartás bemutatása mellett a kiállítás fontos vonulata az őseink életét meghatározó, mindennapi tevékenységét át- meg átszövő, cselekedeteit mozgató hitvilág megjelenítése. A vallási elképzelések az utókor számára a kultuszélet tárgyaiban és a temetkezési szokásokban testesülnek meg. A magyarság letelepedésétől a középkor végéig falurészleteket, temetőket ábrázoló makettek szemléltetik a korabeli települési-temetkezési struktúrát. Makett ad képet a mára már teljesen elpusztult szolnoki várról is. A kiállítást szentélyszerűen lezáró kincstárban a szó mai értelmében vett kincsek: arany és ezüst leletek mellett a gyűjtemény legszebb, legféltettebb egyedi tárgyai láthatók.
Néprajzi kiállítás
A Mesterségek művészete a megye népművészetéről ad áttekintést, kiemelve a táji adottságok következtében meghatározó népművészeti ágakat: a fazekasságot és a szűcsmesterséget. Nemcsak a mesteremberek által elkészített tárgyak, hanem a munkafolyamatok is nyomon követhetők a műhely-enteriőrök segítségével. Népművészetünk legszebb darabjai mellett a megyére jellemző viselet-együtteseket is megismerhetjük.
A Népélet a Közép-Tisza vidékén a századforduló paraszti kultúráját mutatja be, amelyben a régi tárgyak, eljárások, a századokon át kialakult szemlélet keveredik a megjelenő újjal. Ez az átmeneti korszak jelenik meg tárgyaival, a tárgyak környezetével, rajzokon, térképeken, néhány évtizede vagy akár ma készült fotókon, jeleként annak, hogy bizonyos hagyományok ma is élnek, részei parasztságunk tudásának, kultúrájának. Megeleveníti a vízszabályozás korszaka előtti életet a halászat, a pásztorkodás, vessző-, sás és gyékényfeldolgozás segítségével. Megismerjük a parasztház jellegzetes helyiségeit, a konyhát, a lakószobát, valamint az alföldi parasztgazdaság jellegzetes építményét, a fészert.
Történeti kiállítás
A Városi polgárok a századelőn azt a sajátos polgári-parasztpolgári kultúrát tárja elénk, mely a XIX-XX. század fordulójára Szolnokon illetve a megye jelentősebb mezővárosaiban kifejlődött. A polgárosodás e rövidebb és viszonylag zavartalan időszakát, a formálódó, anyagiakban gyarapodó réteg életmódját, tárgyi világát, mindennapi környezetét jól jellemezte a korszak lakáskultúrája. Kiállításunk egy polgári életvitelt és életnívót dokumentáló, az uralkodó korstílust is tükröző lakásbelsőt jelenít meg, melyet a manufaktúra-, ill. gyáripari termékek egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhetően sokszínűsége ellenére is sajátos egység jellemez. A kiállítás “kincstárában” Kontsek Károly nagyrévi lelkész üveg- és porcelángyűjteményének legszebb darabjai láthatók.
Képzőművészeti kiállítás
Szolnoki Képtár
A szolnoki képtár igénye az 1901-ben megalakult Művészeti Egyesület Alapszabályában fogalmazódott meg először. Az egy évvel később megalakult Szolnoki Művésztelep pedig a képzőművészeti élet egyik vidéki központja lett. A művészek kezdeményezésére néhány műtermet átalakítva állandó kiállítást rendeztek, ahol nemcsak saját, hanem Szolnokon dolgozó művésztársaik munkáit is láthatta a közönség. A II. világháborúban a gyűjtemény azonban megsemmisült.
A Szolnoki Képtár 1997-ben nyílt meg. Az itt kiállított művek a Szolnoki Művésztelepen született alkotásokon keresztül mutatja be a város szerepét, jelentőségét és helyét a magyar képzőművészeti életben.
Cím: 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. Telefon.: 56/421-602, fax: 56/510-151 E-mail: muzeum@djm.hu Internet elérhetőség: www.djm.hu
Tárlatvezetés: alkalmanként, csak előre bejelentett csoportoknak.A belépés keddi napokon ingyenes. Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolai csoportok számára valamennyi kiállításunk minden kiállítási napon ingyenes!
Szolnoki Galéria
A szolnoki múzeum reprezentatív kiállító csarnoka a Tisza partján álló Galéria, az egykori zsinagóga. 1899-ben épült fel, Baumhorn Lipót, az Európa-szerte ismert építész tervei alapján. Az építészre jellemző sajátos zsinagógastílus jegyeit viseli, melyben az eklektikus vonások szecessziós hatásokkal keverednek.
Vásárlás útján 1965-ben került Szolnok város tulajdonába; 1972-re felújították, és a múzeum kezelésébe adták. Ettől kezdődően a múzeum időszaki kiállításainak méltó színhelye: egy-egy művész munkásságát bemutató gyűjteményes kiállításoknak, alkotócsoportok, művésztelepek bemutatkozásának, művészettörténeti korszakok átfogó reprezentatív tárlatának. A főként képzőművészeti bemutatók mellett iparművészeti, néprajzi, régészeti, történeti, technikatörténeti, természettudományi kiállításoknak is helyet adott és ad ma is. Ezeken túlmenően városi ünnepségek, jótékonysági hangversenyek impozáns színhelye.
Cím: 5000 Szolnok, Templom u. 2. Telefon.: 56/513-640 E-mail: szolnokigaleria@externet.hu Internet elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Damjanich János Múzeum
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi, jellegzetes halmaztelepüléses városrésze volt, szabálytalan zegzugos utcákkal, zsúfoltan elhelyezett, vályogfalú, deszkaoromzatos, nádtetős házakkal. Ódon hangulatával a szolnoki Művésztelepen élők kedvenc témája, tartózkodási helye. A 60-as évektől fokozatosan pusztuló, szegénynegyeddé vált városrészt végül felszámolták, helyén ma családi házak sorakoznak, elrendezésükben megpróbálván megőrizni az egykori utcaszerkezetet. A régi tabáni hangulat szertefoszlott. Az öreg házak közül azonban sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani – ez a Tabán 24. számú ház, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik.
A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
Cím: 5000 Szolnok, Tabán 24. Internet elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Damjanich János Múzeum
Nyitvatartás Május 1-től szeptember 30-ig, Csütörtöktől vasárnapig 13-17 óráig.
"Mert ki e kis tartományba Keresztülmenni talál, Közemberbe, kapitányba Termés kun szivet talál."