A városka néprajzi, történeti, régészeti emlékei lelkes gyűjtőmunka után 1968-ban kaptak végleges helyet a volt Nagykun Kerületi Börtön épületében, amely kertjével, ódon börtönfalaival egyedülálló színfolt a Körös-partján. A vastag falakat, rácsos ablakokat 1782-ben emelték a jászkun kerületi rabok számára. Felépítését a meglévő börtön szűkössége és leromlott állapota miatt határozták el, s a munkálatokból valamennyi nagykun város kivette a részét. A 18. század elején a Hármas Kis Tükör Kunszentmártonról írva említésre méltónak tartja „a kerületnek curiális házát”. Eredetileg négy többszemélyes és nyolc egyszemélyes cella szolgált a rabok fogva tartására, melyből egyben általában női rabokat őriztek. A lépcsőfeljárat alatt sötétzárkát alakítottak ki az engedetlen foglyok megfenyítésére. Az épület kör alakú kápolnáját a hagyomány siralomházként tartja számon, bár halálos ítélet végrehajtásáról nincs tudomásunk. A börtön mellett – közös udvarban – állt a bíróság, ahonnan az elítélteket azonnal átkísérhették, hogy büntetésüket itt töltsék le. A foglyok általában dolgoztak, asztalos, vagy háztartási munkát végeztek. 1959-ben rendőrőrsöt helyeztek el az épület utca felé eső részében, ahol valamikor a börtönőrök tartózkodtak. Később ezt szolgálati lakássá alakították át, s csak az 1960-as évek végén tették lehetővé, hogy a szolnoki muzeológusok segítségével kiállítási, raktározási célra használják. Múzeummá 1985-ben alakult, s folyamatosan változó kiállításokkal várja látogatóit.
A múzeum gyűjteményei
Ezen a helyen s a volt börtöncellákban őrzik Kunszentmárton és a Tiszazug tárgyi, szellemi kultúrájának emlékeit, melyek színe-javát az állandó kiállítás mutatja be. Helytörténeti, régészeti vonatkozásokon túl megismerkedhetnek a látogatók a helybéli kismesterségek történetével, eszközeivel, termékeivel. Többek között megtekinthető az ország egyetlen múzeumi cukrászműhelye s egy igen gazdag felszereltségű rézműves műhely, mely a Tiszántúlon egyedülálló.
Állandó kiállítások:
Kunszentmárton és a Tiszazug régészeti, történeti emlékei
Iparosműhelyek a múzeum gyűjteményében: - Cukrászműhely - Rézműves műhely - Szitásműhely - Fazekasműhely - Fotóműterem
Cím: 5440 Kunszentmárton, Kerületiház u. 8. Tel.: 56/461-518 E-mail: muzeumatomlocben@t-online.hu Internetes elérhetőség: www.djm.hu – tagintézmények – Helytörténeti Múzeum
Nyitvatartás Kedd-Szombat délelőtt: 10-12 és 14-16.30 Hétfőn s Vasárnap:szünnap
Tárlatvezetés: alkalmanként, csak előre bejelentett csoportoknak.
A városka néprajzi, történeti, régészeti emlékei lelkes gyűjtőmunka után 1968-ban kaptak végleges helyet a volt Nagykun Kerületi Börtön épületében, amely kertjével, ódon börtönfalaival egyedülálló színfolt a Körös-partján. A vastag falakat, rácsos ablakokat 1782-ben emelték a jászkun kerületi rabok számára. Felépítését a meglévő börtön szűkössége és leromlott állapota miatt határozták el, s a munkálatokból valamennyi nagykun város kivette a részét. A 18. század elején a Hármas Kis Tükör Kunszentmártonról írva említésre méltónak tartja „a kerületnek curiális házát”. Eredetileg négy többszemélyes és nyolc egyszemélyes cella szolgált a rabok fogva tartására, melyből egyben általában női rabokat őriztek. A lépcsőfeljárat alatt sötétzárkát alakítottak ki az engedetlen foglyok megfenyítésére. Az épület kör alakú kápolnáját a hagyomány siralomházként tartja számon, bár halálos ítélet végrehajtásáról nincs tudomásunk. A börtön mellett – közös udvarban – állt a bíróság, ahonnan az elítélteket azonnal átkísérhették, hogy büntetésüket itt töltsék le. A foglyok általában dolgoztak, asztalos, vagy háztartási munkát végeztek. 1959-ben rendőrőrsöt helyeztek el az épület utca felé eső részében, ahol valamikor a börtönőrök tartózkodtak. Később ezt szolgálati lakássá alakították át, s csak az 1960-as évek végén tették lehetővé, hogy a szolnoki muzeológusok segítségével kiállítási, raktározási célra használják. Múzeummá 1985-ben alakult, s folyamatosan változó kiállításokkal várja látogatóit.
Ezen a helyen s a volt börtöncellákban őrzik Kunszentmárton és a Tiszazug tárgyi, szellemi kultúrájának emlékeit, melyek színe-javát az állandó kiállítás mutatja be. Helytörténeti, régészeti vonatkozásokon túl megismerkedhetnek a látogatók a helybéli kismesterségek történetével, eszközeivel, termékeivel. Többek között megtekinthető az ország egyetlen múzeumi cukrászműhelye s egy igen gazdag felszereltségű rézműves műhely, mely a Tiszántúlon egyedülálló.
