A
projekt az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósul meg
Jászberény
Fekvése
A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság.
Története
A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a forrrások 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején. A Jászkun Hármas Kerület sajátos közigazgatási rendszerét, s vele együtt a kiváltságok jórészét 1876-ban szüntették meg. A Kiskunságot Pest- és Bács-Kiskun megyékhez, a Jászságot és a Nagykunságot pedig Szolnok megyeszékhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták. Jászberény hatásköre ettől kezdve jelentős mértékben leszűkült, s a kialakult új helyzet erősen korlátozta a fejlődés további lehetőségeit. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es évektől létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében. "
Látványosságok
• Déryné Művelődési Központ • Jász Múzeum • Városi Könyvtár és Információs Központ • Hamza Múzeum • Jászberényi Állat és Növénykert
Műemlékek • Jászkun Kerületek Székháza • Városháza • A jászberényi ferences kolostor • Római katolikus főtemplom • Szentháromságoszlop • Bundás-kút • Református templom • Út menti keresztek
"Mert ki e kis tartományba Keresztülmenni talál, Közemberbe, kapitányba Termés kun szivet talál."