Jászberény

Fekvése

A Tiszától nyugatra, a Zagyva és a Tarna folyók, valamint az Ágó patak által körülzárt ligetes alföldi táj a Jászság.

Története

A terület gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a forrrások 1357-ben említenek először "Beren" névalakban. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török hódoltság, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.
A Jászkun Hármas Kerület sajátos közigazgatási rendszerét, s vele együtt a kiváltságok jórészét 1876-ban szüntették meg. A Kiskunságot Pest- és Bács-Kiskun megyékhez, a Jászságot és a Nagykunságot pedig Szolnok megyeszékhellyel Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták. Jászberény hatásköre ettől kezdve jelentős mértékben leszűkült, s a kialakult új helyzet erősen korlátozta a fejlődés további lehetőségeit.
Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es évektől létrejöttek az első ipari nagyüzemek, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és nagyobb megélhetési biztonságot jelentettek. Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. Kiteljesedett az infrastruktúra, jól működő vállalkozások jöttek létre és a város markáns szerepet tölt be az ország szellemi életében. "

Látványosságok

• Déryné Művelődési Központ
• Jász Múzeum
• Városi Könyvtár és Információs Központ
• Hamza Múzeum
• Jászberényi Állat és Növénykert

Műemlékek
• Jászkun Kerületek Székháza
• Városháza
• A jászberényi ferences kolostor
• Római katolikus főtemplom
• Szentháromságoszlop
• Bundás-kút
• Református templom
• Út menti keresztek