A
projekt az
Európai Regionális Fejlesztési Alap
társfinanszírozásával valósul meg
Tiszaföldvár
Fekvése
Tiszaföldvár a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság Szolnok-Túri-sík kistájegységében, Szolnoktól délre, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alsó szakaszán a Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton, a Tiszazug északi részén fekszik.
Története
A területen már a bronzkor óta szívesen megtelepedtek az emberek. A mezőgazdasági termelésre és a kézművesiparra alapozva Tiszaföldvár a 19. század végén már dinamikusan fejlődő, közigazgatásilag és gazdaságilag is fontos település volt. 1848–49-es forradalom és szabadságharc után nehezebb évek következtek. Az 1860-as ínséges időszakot a Szükség Hombár segítségével vészelték át, sőt a vagyont megforgatva növelni tudták a bevételeket. Ebből fejlődött ki később a Takarékmagtár, majd 1898-1947-ig a Polgári Társulati Alap, mint a tőkés társulás és vállalkozás sajátos formája. A Takarékmagtár téglagyárat és vágóhidat létesített, 1897-ben megnyitotta gőzfürdőjét. Vagyonát 100 év alatt 4000 P-ről 120 000 P-re gyarapította, miközben minden jó ügyet támogatott.
Tiszaföldvár mai fejlődése nagymértékben függ attól, hogy milyen kép alakul ki rólunk itt lakókról. Mára Tiszaföldvár oktatási, kulturális, egészségügyi, közlekedési és kereskedelmi szempontból még mindig nagyon fontos szerepet tölt be a térség életében. A Tisza, a Körös valamint a 74 C°-os vizű termálfürdő, és a kemping jó ajánlólevélként hívja városunkba a pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A jó minőségű termőföldek, gyümölcsösök a mezőgazdasági befektetőknek kínálnak lehetőségeket.
Látványosságok
• Református templom • Evangélikus templom • Katolikus templom • Római katolikus templom • Tiszttartói lakás • Tiszazugi Földrajzi Múzeum • Kossuth tér • Somogyi-emlékmű • Aradi Vértanúk emlékműve • Tiszaföldvári Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
Pálinka, Hungarikum (Szicsek János)
"..Nem folyik csak csörgedez a beszéd közöttünk, Hogy ki volt az elödünk, ki volt az ösünk: Oszétok, Szkíták, Alánok, Szarmaták?..."